Az üvegszálas hálózatok gyors terjeszkedése, beleértve az adatmennyiségben vagy sávszélességben mért adatszolgáltatásokat is, azt jelzi, hogy a száloptikás átviteli technológia a jövő hálózati rendszereinek fontos része, és továbbra is az lesz.A hálózattervezők egyre inkább elégedettek az üvegszálas megoldásokkal, mivel a száloptikai megoldások rugalmasabb hálózati architektúrákat és egyéb előnyöket tesznek lehetővé, mint például az EMI (elektromágneses interferencia) rugalmasság és adatbiztonság.A száloptikai adó-vevők nagyon fontos szerepet játszanak ezekben a száloptikai kapcsolatokban.Az optikai adó-vevő tervezésekor három szempontot kell figyelembe venni: a környezeti feltételeket, az elektromos feltételeket és az optikai teljesítményt.
Mi az a száloptikai adó-vevő?
A száloptikai adó-vevő egy független alkatrész, amely jeleket ad és vesz.Általában olyan eszközhöz csatlakozik, amely egy vagy több adó-vevő modul-nyílást biztosít, például útválasztóhoz vagy hálózati interfészkártyához.A távadó elektromos bemenetet vesz fel, és lézerdióda vagy LED fénykimenetévé alakítja.Az adóból származó fény a csatlakozón keresztül a szálba kerül, és az optikai kábel eszközén keresztül továbbítható.A szál végéről érkező fényt ezután egy vevőhöz kapcsolják, ahol egy detektor a fényt elektromos jellé alakítja, amelyet azután megfelelően kondicionálnak a vevőkészülék általi használatra.
Tervezési szempontok
A száloptikai kapcsolatok valóban képesek nagyobb adatátviteli sebességet kezelni nagyobb távolságokon, mint a rézhuzalos megoldások, ami ösztönözte a száloptikai adó-vevők szélesebb körű alkalmazását.Az optikai adó-vevők tervezése során a következő szempontokat kell figyelembe venni.
Környezeti állapot
Az egyik kihívást a külső időjárás okozza – különösen a szélsőséges időjárás magas vagy kitett magasságban.Ezeknek az alkatrészeknek szélsőséges környezeti feltételek mellett és szélesebb hőmérsékleti tartományban kell működniük.A száloptikai adó-vevő tervezésével kapcsolatos második környezetvédelmi aggály az alaplapi környezet, amely magában foglalja a rendszer energiafogyasztását és termikus jellemzőit.
A száloptikai adó-vevők fő előnye a viszonylag alacsony elektromos energiaigényük.Ez az alacsony energiafogyasztás azonban nem jelenti azt, hogy a termikus tervezés figyelmen kívül hagyható a gazdagép konfigurációk összeállításakor.Elegendő szellőzést vagy légáramlást kell biztosítani a modulból kilépő hőenergia elvezetéséhez.Ennek a követelménynek egy részét az alaplapra szerelt szabványos SFP ketrec teljesíti, amely hőenergia-vezetékként is működik.A Digital Monitor Interface (DMI) által jelentett hőmérséklet, amikor a nagyszámítógép a maximális tervezési hőmérsékleten működik, a teljes rendszer hőtervének hatékonyságának végső tesztje.
Elektromos feltételek
Lényegében az optikai adó-vevő egy elektromos eszköz.A modulon áthaladó adatok hibamentes teljesítményének fenntartása érdekében a modul tápellátásának stabilnak és zajmentesnek kell lennie.Ennél is fontosabb, hogy az adó-vevőt meghajtó tápegységet megfelelően szűrni kell.A tipikus szűrőket a Multi-Source Agreement (MSA) határozza meg, amely ezen adó-vevők eredeti kialakítását vezérelte.Az SFF-8431 specifikáció egyik ilyen kialakítása az alábbiakban látható.
Optikai tulajdonságok
Az optikai teljesítményt bithibaarányban vagy BER-ben mérik.Az optikai adó-vevő tervezésénél az a probléma, hogy az adó és a vevő optikai paramétereit úgy kell szabályozni, hogy az optikai jel esetleges csillapítása a szálon lefelé haladva ne okozzon rossz BER teljesítményt.A fő érdekes paraméter a teljes hivatkozás BER-je.Vagyis a kapcsolat kiindulópontja az adót meghajtó elektromos jel forrása, és a végén az elektromos jelet a vevő veszi, és a gazdagép áramköre értelmezi.Az optikai adó-vevőket használó kommunikációs kapcsolatok esetében a fő cél a BER teljesítményének garantálása különböző kapcsolati távolságokon, valamint a széles körű együttműködés biztosítása a különböző gyártóktól származó külső adó-vevőkkel.
Feladás időpontja: 2022. június 28